11 Jun
2023

A bejegyzés témája: Hírek
A bejegyzés szerzője: Hédi    Még nincs hozzászólás

Magyar Iskola – Június

Egyszer volt, hol nem volt, valamikor réges-régen, az igazságszerető Mátyás királynak…

… volt egy szép, aranyszőrű báránya, amit  Olasz Etelka vándor mesemondó hozott el iskolánkba.  Etelka 8 évvel ezelőtt már járt nálunk és most ismét elhozta a csodát kicsiknek és nagyoknak.  Etelka bemutatkozását itt olvashatjátok:  http://olaszetelka.hu/index.html .

Mi nagyon jól éreztük magunkat, reméljük Etelka is, aki vándor mesemondóhoz méltó módon meglehetősen kalandosan érkezett haza. A néhány órás útból egész napos kalamajka kerekedett. Pedig nagyon jól indult a nap, de aztán törölt vonattal, lekésett géppel, lemerült telefonnal, reptérváltással majd rengeteg késéssel folytatódott. Ezzel együtt bízunk benne, hogy az itt töltött idő szép emlékként marad meg! A csillogó gyerekszemeken és mosolygó arcocskákon túl jártunk a tengerparton, Highcliffe kastélyban belebotlottunk egy hagyományos, kalapos esküvői forgatagba, sétáltunk Winchesterben, gyönyörködtünk a katedrálisban, beültünk az ország egyik legöregebb pub-jába*. Southamptonban pedig természetesen ellátogattunk a kikötőbe, megnéztük honnan indult egykor a Titanic és honnan indulnak a manapság oly divatos, csillogó, luxus úszóvárosok.

* The Royal Oak is the earliest building in England to house a bar, with parts of the pub dating back to 1002 when it was residence of Queen Emma. It’s earliest reference as a pub dated 1390-1430. Being such a historic pub, ghost hunters and paranormal investigators are frequently in search of spooky happenings in The Royal Oak. https://www.greeneking-pubs.co.uk/pubs/hampshire/royal-oak/

Olasz Etelka: A néma körhinta tündére
(Tündériskola c. kötet)

A néma körhinta tündére
néha elszédül estére.
Néha énekel boldogan,
tudja, hogy neki még dolga van.
Elkörmöl hét üveg kék tintát
s beszélni tanít egy körhintát:
Jót gondolni jó,
szívet gyógyító!
Jót mondani jó,
fényből jön a szó!
Jót tenni jó,
Földet gyógyító!

Olasz Etelka: Kezdet és vég
(Tündértánc)

Az öröklét borzong bennem,
a távoli, sejtelmes csillagok.
A kaput szélesre tárják,
régen fénybe szállt angyalok.

Röpülni vágytam szüntelen,
égbe fürödni habosan,
s nem azt számlálni, nézni,
hogy az idő halkan, hirtelen elsuhan.

Őseim álma fogant meg bennem:
Nyújtózzak bátran, mint a nagyok.
A Tejút fénye – látod,
Már a fogaim közt ragyog.

S ha végül a napok kiszórnak magukból,
mint virág a megérett magot,
talán elhiszem majd, hogy nem csak a vég,
de a kezdet is én vagyok.

Köszönjük szépen Etelka!